Saját bõrömön tapasztalom amikor esõs, hûvös idõben bevágódnak a turisták az irodámba és savanyú pofával kérdezik tõlem, hát ez a napsütéses Okanagan? Nohát? Nohát, vagy nem nohát! Ilyenkor felmegy bennem pumpa, hát nem a menyországba jöttél, bizony itt is néha esik az esõ és hideg van. No, de félre a tréfával, hiszen valóban rémísztõ klímaváltozás lett úrrá az egész világon. Valóban közeleg a világvége? Valóban csak egy nagy hazugság a Föld felmelegedédérõl a kiszáradásáról szóló elmélet? A vulkánkitörések, a viharok, az árvizek, a földrengések csak bevezetõi, elõjátékai az õsi Maja naptár szerinti 2012 december 21.-re megjósolt világvégének? Tudjuk, érezzük, valami van a levegõben. Mindez egy mérhetetlen harc a nagyobb hatalommal amit úgy hivnak TERMÉSZET, s amely az ELEMI CSAPÁSOKKAL karöltve, Földünket minduntalan fortélyos félelemben tartja és sajnos sokkal erõteljesebben lép elõ, mint eddig bármikor.
Nem hiszek a jóslatokban, és fõleg nem azokban amelyeknek nincs tudományos alapja, de való igaz, ha mindezeket a változásokat elfogadjuk és megpróbálunk alkamazkodni hozzájuk, egyszóval élni velük, akkor sokkal könnyeb lesz elviselni a mindennapjainkat.

Az egyszeri parasztbácsika is azt mondta, ha esik azért esik mert kõll neki esni, ha meg kisüt a nap annak meg az a dóga, hogy melegítsen. Há mit kell ezen annyira csudákozni, Lösz ahogy lösz. Szóval maradjunk a nyárnál a szép Okanagan-i nyárnál, amely annyira varázslatos tud lenni, hogy ilyenkor tényleg vétek lenne itthagyni, felcserélni más tájakért. Bízva bizakodunk abban, hogy a nemrégi Peachland-i erdõtûzzel az idén már pontot teszünk a tûzeseteknek és nem ismétlõdik meg a tavalyi év.

Magam és munkatársaim nevében kívánok minden kedves és hû olvasónknak szép és emlékezetes nyarat s ami a legfontosabb gondnélküli napokat, jó kikapcsolódást! Emlékeztetjük Önöket, hogy a Napjaink legközelebbi száma - tekintettel a nyári szünetre - szeptemberben jelenik meg.

Baráti kézfogással,
  Móricz Lajos, felelelős szerkesztő